Ma délelőtt esett, nem nagy dolog máskor is megesik. Amíg esett a teraszon kucorogtunk a gyerekekkel, beszélgettünk, hallgattuk az eső kopogását a tetőn. Aztán a gyerekek énekelni és táncolni kezdtek és jó volt őket csak úgy nézni, és belefeledkezni mindenbe. A nagyobbik lányom szavaira lettem figyelmes mikor azt mondja, de jó hogy esik mert így együtt vagyunk, anya nem kell dolgozni menned a méhekhez.
Szeretem az esőt (Szeresd az esőt mert ha nem szereted is esik), de még
jobban szeretem az eső utáni "állapotot". A levegő olyan tiszta és
friss, "érzed, hogy élsz", a zöld az tényleg zöld, és minden olyan élénk
üde, legszebb színében pompázik.
És elállt az eső, gumicsizmába pattantunk és nekiindultunk a gyerekek kedvenc eső utáni "pocsolya túrájának".
"Séta, erdő, pocsolyában ugrálás, csigagyűjtés, giliszta számlálás, sok sok nevetés, önfeledt mosoly, boldogság, szeretet, család-együtt, kell ennél több???" Szóval szeretem az esőt.........
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése